Tudja, az a fura, hogy valamire emlékszik az ember, valamire nem.

 Emlékszem a legelső buszozásomra az iskolába, jól emlékszem.

 Igazán fura, mik maradnak meg az ember fejében. 

A születésemre például nem emlékszem. 

És nem bírom felidézni az első karácsonyi ajándékomat, 

vagy hogy mikor vittek először a folyópartra piknikre. 

Viszont arra jól emlékszem, mikor hallottam először a világ legédesebb hangját.

 Sose láttam olyan szépet életemben, mint az a kislány. 

Olyan volt, mint egy angyal. (...) 

Attól kezdve mindig együtt voltunk, úgy voltunk, mint a borsó meg a héja.